A teljes kiőrlésű liszt készítésekor a gabonaszem összes alkotórészét leőrölik, a korpát, azaz a maghéját és a csírát is. A finomított lisztel szembeni előnye pont ebből származik a teljes kiőrlésű lisztnek, hiszen több élelmi rostot, vitamint, fehérjét és ásványi anyagot tartalmaz mint a hagyományos fehér liszt.

 

A tésztaételek szülőhazájában, Olaszországban, legtöbbször durumtésztából készítik el az ételeket, ez a mediterrán konyha egyik alappillére. A durum szó nem egy egyedi eljárást, hántolási technikát vagy őrlési formát jelent, hanem egy külön gabonaféle, a durumbúza neve. A durumbúzát leőrölve, olyan magas fehérjetartalmú liszt keletkezik, melyből tojás hozzáadása nélkül is készülhet száraztészta.

Mint ahogy a többi szupergabona, a hajdina is néhány száz évvel ezelőtt még ismert és sűrűn fogyasztott étel volt a szegényebb emberek körében, majd valamilyen okból kifolyólag eltűnt a köztudatból. De a mai egészségtudatos trendek népszerűsödésével, ismét felfedezték az emberek és visszatért így a köztudatba.

Napjaink egyik legfelkapottabb növénye, az eredetileg Dél-Amerikából, Peruból származó quinoa, sokak számára rizsparéj, indiánköles vagy amerikai rizs néven ismert. 8000 évvel ezelőtt az inkák még nem feltétlen a csodás jótékony hatásai miatt kedvelték a qunionát, hanem mert könnyű volt termeszteni.

A rizs egészséges alternatívájaként ismert bulgur igazából hántolt, szárított, előfőzött tört búzaszemek. Legfőképp arab országokban és Indiában elterjedt gabona, hazánkban sajnos nem örvend akkora ismertségnek mint amennyit jótékony tulajdonságai alapján megérdemelne.