Hazánkban a száraztészta, már réges-régen a legkedveltebb élelmiszerek top 10-es listájának oszlopos tagja. Ezt a fogyasztási adatok is alátámasztják, hiszen egy magyar ember átlagosan 6,5–7 kg száraztésztát fogyaszt el évente, ami így az országos fogyasztást tekintve közel 70 ezer tonnát jelent, mely mennyiség évről-évre növekszik.

Hazánkban a száraztészta, már réges-régen a legkedveltebb élelmiszerek top 10-es listájának oszlopos tagja. Ezt a fogyasztási adatok is alátámasztják, hiszen egy magyar ember átlagosan 6,5–7 kg száraztésztát fogyaszt el évente, ami így az országos fogyasztást tekintve közel 70 ezer tonnát jelent, mely mennyiség évről-évre növekszik.

Gyakori tévhit, hogy aki rendszeresen sportol, az szinte bármit és abból bármennyit megehet, hiszen úgy is lemozogja. Természetesen, aki profi szinten, életvitel szerűen űz valamilyen sportot az pontosan tudja, hogy ez nem igaz, hiszen táplálkozásunkat még a rendszeres testmozgás ellenére is úgy kell összeállítanunk, hogy szervezetünk számára minden tápanyagból a megfelelő mennyiséget juttassuk be.

A Távol-Keleten a tészta már kétezer éve is alapvető élelmiszernek számított. Egyes kutatások szerint a tészta, már az ókori etruszkok étrendjében is fontos szereppel bírt, a "legenda" szerint Európába mégis csak Marco Polo 13. századi kínai útjainak köszönhetően jutott el. A valóság azonban az, hogy a gabonaféléket termesztő népek gasztronómiai kultúrájában egymástól függetlenül jelentek meg a különböző tésztából készült ételek.

A tarhonya, mint tészta, kifejezéssel először a 18. század végén találkozhatunk különböző verses művekben, ekkor nevezték ugyanis először tarhonyának a rostán átmorzsolva gömbölygetett tésztát. Ezen tésztaféle helyét később átvette az úgynevezett reszelt tészta, annak könnyebb elkészíthetősége miatt. Ennek ellenére a parasztság körében igen kedveltnek számított a sűrű tarhonya, a pirított tarhonya és az öreg tarhonya is.